Kapuvár város

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Kapuvár–Beledi kistérség
Lakosság: 10684 fő
Terület: 96.05 km²
Népsűrűség: 111,23 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 96

Magyarország északnyugati részén, a Győr – Sopron közötti 85. számú fútvonalon fekszik, kb. félúton..

A címer leírása Kapuvár Város Önkormányzatának rendelete szerint:

„Hullámos osztású csücskös talpú pajzs. A felső mező kék, a közepén ezüst várfal, ennek közepén kapu, félig felvont zuhanóráccsal.
A kaputól jobbra és balra függőlegesen elhelyezett három-három ablaknyílás. A várfal cseréppel fedett, felette cölöphelyen emelkedő, ezüst színű, cseréppel fedett kúpos torony.
A torony tetején kereszt.
A várfal mindkét oldalán ezüst rúdon kifelé lobogó vörös-ezüst-zöld lobogó van elhelyezve.
A kúpos torony és a zászlók között, mindkét oldalon ezüst színű hatágú csillag díszlik.
A vörös színű alsó mezőben ezüst színnel középen dob, dobverőkkel, jobbról kivont szablya, alatta pisztoly és három ágyúgolyó. Balról fokos, alatta ágyú." (Az 1991. évi, 2004-ben kiegészített rendelet 1. §-a).

A városháza bejárata A Szt. Anna rk, templom

A honfoglalás idején itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja.
1558-ban a település mezővárossá vált.
1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett.
Kapuvár mezővárost az 1871. évi törvénykezés újból községgé minősítette vissza.
1969-ben ismét visszakapta városi rangját és azóta is körzeti központként működik.

Pátzay Pál: A kenyérszegő

Szobrok:

Ábrahám Attila (1967. április 29.) olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető.
Bodor Ödön (1882. január 24.) olimpiai bronzérmes atléta, labdarúgó
Gábori Miklós (Kapuvár, 1925. december 3. – Budapest, 1996. augusztus 9.) régész, antropológus. Nevét a magyar és nemzetközi régészek is elismeréssel emlegetik. Az ősrégészet, azon belül is a paleolitikum neves képviselője, részt vett a vértesszőlősi ásatásokon, és nevéhez fűződik az a híres 50000 éves vadászbarlang is, mely Érden található a Fundoklia-völgyben.
Pátzay Pál (Kapuvár,1896. szeptember 17. – [[Budapest, 1979. szeptember 14.) világhírú szobrászművész. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. Megkapta a főváros Ferenc József jubileumi díját, a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állami kis aranyérmet, a Szent Istvánt ábrázoló szobráért a párizsi világkiállításon nagydíjat, a székesfehérvári Huszáremlékmű című alkotásáért pedig Greguss-érmet kapott. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1970-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskola professzora volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként is dolgozott. Kétszeres Kossuth-díjas művész, a Magyar Köztársaság kiváló művésze. Ezenkívül még más kitüntetésekkel is elismerték alkotói tevékenységét.